A „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottsága július 14-én egész napos szigetvári és turbéki bejárásra invitálta a hazai sajtó képviselőit.

A média munkatársait Szigetváron Dr. Vass Péter, a város polgármestere, valamint Dr. Hóvári János, az Emlékbizottság elnöke köszöntötte. Dr. Vass Péter beszédében elmondta, a szigetvári kulturális turizmus fellendülésére számítanak, ehhez kapcsolódóan pedig a városfejlesztési tervekbe is beavatta az újságírókat. A vár és a gyógyfürdő környékének felújításán kívül szállodát is terveznek a kisvárosba. Dr. Hóvári János a köszöntőjében pedig kiemelte, Szigetvár a 21. században is az emlékezés és a tisztelgés egyik jelentős színhelyét képviseli.

A szakmai látogatás Szigetvár központjából, a Zrínyi térről indult, ahol a hajdani Ali pasa dzsámi, a mai Szent Rókus római katolikus templom áll, valamint az ország első Zrínyi-emlékműve, a félholdas zászlót taposó oroszlános szobor is magasodik. Az érdeklődők Dr. Hóvári János vezetésével a történelmi belvárost, illetve a Szigetvári Várat is meglátogatták, amely Lebedy János rövid közreműködésével került bemutatásra. Megtekintették az 1566-os ostrom eseményeit középpontba helyező magyar, angol és török nyelvű ismertetőkkel ellátott, 2015-ben megnyílt kiállítást, melyet 2016 szeptemberében a „Zrínyi Miklós Emlékterem” átadása követ majd. Az Emlékbizottság elnöke arról is beszámolt, hogy a közeljövőben a Vár új műemlékkel, Szabó Tamás szobrászművész Zrínyi-szobrával gazdagodik, amely várhatóan szeptember elején kerül felavatásra. A résztvevők bepillantást nyerhettek továbbá a szigetvári hagyományőrzők műsorába, akik a Zrínyi-napokon várhatóan a legjobb magyar hagyományőrző csoportokkal közösen mutatják be az ostrom jeleneteit és a „kitörést”.

A Várat maguk mögött hagyva, a látogatást az Almás-patak mellett a Magyar-Török Barátság Parkban folytatták, ahol a felújítást követően ismét egy helyen láthatták Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán bronzszobrát. Ezután megtekintették a Szigetvár belvárosától mintegy három kilométerre fekvő turbéki Segítő Boldogasszony kegytemplomot. A korábbi feltételezések szerint itt temették el Szulejmán szultán belső szerveit, azonban a pontos tájrekonstrukcióknak, a földrajzi, geofizikai vizsgálatoknak, és a turbéki szőlőhegyen zajló ásatás eredményeinek köszönhetően a kutatók cáfolták ezt az elméletet.

Dr. Pap Norbert, a Szigetvár-turbéki kutatások egyik vezetője bemutatta a Szulejmán szultán egykori sírkomplexumát feltáró vizsgálatok és ásatások eredményeit. A Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense elmondta, a nemrég feltárt dzsámi után az egykori derviskolostor északi szárnyát is kiásták, ahonnan több száz éves használati tárgyak, ópiumpipa és dobókocka is előkerült.

Az egész nap tartó bejáráson nem csak a magyar sajtó munkatársai, de a szarajevói Gázi Hüszrev-komplexum bosnyák szakértői, valamint eszéki és zágrábi horvát kutatók is részt vettek, akiket az említett helyszíneken Dr. Kitanics Máté, azt MTA tudományos munkatársa kalauzolt.