Hiánypótló, háromnyelvű kötet jelent meg a szigetvári hősök és az 1566-os ostrom tiszteletére
A magyar Kormány megfogalmazva minden magyar tiszteletét Zrínyi Miklós várkapitány és a szigetvári hősök példaértékű helytállása, cselekvő hazaszeretete és közössége iránt, az 1566. évi szigetvári ostrom, valamint Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója emlékére a 2016. évet „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékévvé nyilvánította. Az Emlékév keretében 2016 augusztusában megjelent a „Szigetvár 1566” című kötet második kiadása. A háromnyelvű mű Dr. Varga Szabolcs, Dr. Pap Norbert, Dr. Kitanics Máté, és Hancz Erika szakmai, valamint Dr. Sokcsevits Dénes és Dr. Fatih Elcil lektori munkájának eredménye. A szemléltetés kedvéért színes képi világgal rendelkező könyvben a fejezetek magyar, angol és török nyelven találhatók meg, ezzel lehetőséget kínálva a kötet elérésére a külföldi olvasóközönség számára is.
Az Emlékév céljai között szerepel az is, hogy megismertesse Szigetvár történetének igazságát mindenkivel. Ezt elősegítvén az Emlékbizottság tagjai és az Emlékév szervezői értékes kiadványokat igyekeznek megjelentetni. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottságának elnöke a következőképp értékeli Szigetvár jelentőségét az olvasónak szánt ajánlásában: „Azáltal, hogy a szigetvári vitézek oroszlánként harcoltak s nehéz próbatétel elé állították a szultáni sereget, a magyar jövő kovácsai lettek. Olyan hősi halottak, akikről a korban nem lehetett nem hallani. Szigetvár és a hős várkapitány, Zrínyi Miklós emléke itt él velünk, mert a költő dédunoka az ő helytállását úgy megénekelte, hogy az a magyar lelkiség részévé vált: előbb a rendi, az udvari és a népi, majd a modern magyar nemzettudat alkotórésze lett.”
A szigetvári ostrom 450. évfordulóján megvalósul a nemzeti, és immár az a nemzetközi összefogás is, mely oly nagyon hiányzott a szigetvári védőknek 1566-ban. A könyv Szigetvár 16. századi történelmének, az 1566. évi ostromnak, a hódoltság korabeli település életének, valamint a szigeti ostrom emlékezetének szentel teret.
Az első fejezet, a „Királyi Sziget” a város és a vár 16. századi történetét mutatja be, hangsúlyozva az erősség stratégiai jelentőségét a Dél-Dunántúl, valamint Szlavónia sorsának kérdésében. Rekonstrukciós rajzok, tárgyi emlékek képei, rajzok, és festmények alapján tudja az olvasó igazán beleképzelni magát egy 16. századi helyi lakos vagy katona helyébe.
Az „1566. évi ostrom” című fejezet alapján az olvasók a török hadjárat megindításának okairól, az ostromról, valamint a felmentő sereg hiányának súlyos következményeiről kapnak áttekintést. Mindeközben a könyv olyan kérdésekkel is foglalkozik, mint hogy ki is volt Török Bálint, vagy jó katona volt-e valójában Zrínyi Miklós. „Horváth Miklós hadtörténész 1966-ban nagy port felverő írásában azt állította, hogy Szigetvár valójában Zrínyi Miklós katonai baklövései miatt jutott török kézre. (…) Újabban Négyesi Lajos hadtörténész foglalkozott a kérdéssel. Hadtudományi érveket sorakoztatott fel Horváth, az ostromlók túlerejét lebecsülő álláspontjával szemben, mondván, egy várostromban a több tízezres irregurális hadak a földmunkáknál és a logisztikában is komoly erőt képviselnek. A kutató az aktív védelem elmulasztásának vádja alól is felmentette Zrínyit.”
A következő fejezetben a hódoltság korabeli település életéből kapunk ízelítőt, majd a vár 1689-es visszafoglalásának körülményeibe tekinthetünk be, míg „Rejtélyes Turbék” címmel az egykori zarándoktelepülés történetéről és szerepéről tudhatunk meg többet. 2015 őszén a Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport feltárta Szulejmán szultán türbéjét, majd 2016 tavaszán-nyarán a közvetlenül a türbe mellett található, Szokollu Mehmed által Szulejmán tiszteletére épített dzsámi maradványait, illetve a dzsámit U alakban közrefogó halveti derviskolostor (tekke) északi szárnyát is.
Az utolsó fejezetben az 1566. évi szigetvári ostrom emlékezetéről, a cselekmények tiszteletére alkotott irodalmi és képzőművészeti művekről kaphatunk átfogó képet. Cserenkó Ferenc, a Forgách fivérek, Istvánffy Miklós, Peter Kraft vagy Mikszáth Kálmán nevét kiemelve olyan híres történelmi személyek munkáiba enged betekintést a könyv, akik művei ma is méltón reprezentálják a szigetvári ostromról vagy Zrínyi Miklósról szóló alkotásaikat.
Az ostrom 400. évfordulóját 1966-ban hosszas előkészület előzte meg, tudományos kötet készült, és számos hagyományápoló rendezvény övezte. A rendszerváltás után pedig „Zrínyi hatalmas képmása elfoglalta helyét Szulejmán szultáné mellett a Szigetvár határában létrehozott Magyar-Török Barátság Parkban, így az egykori erős ellentétet békévé oldotta az emlékezés.”