A Szigetvári hős, Zrínyi Miklós nem csak a magyarországi, de a Habsburg elit része is volt. A Zrínyi-emlékév keretén belül júniusban, Bécsben is rendeztek egy konferenciát, illetve emléktáblát avattak Monyorókeréken. De mi a helyzet az Ausztriában élő hétköznapi emberekkel? Vajon a köztudatban is ugyanúgy őrzik a hadvezér, Zrínyi Miklós alakját? Zrínyi Miklós emlékének életben tartásáról kérdeztük Perényi Jánost, a bécsi magyar nagykövetet.

Zrínyi Miklós, a Szigetvári hős több nemzet hőse, amellett, hogy horvát és magyar nemesség tagja is volt, része volt a Habsburg Monarchia elitjének is. Milyen a megítélése ma Zrínyi Miklósnak Ausztriában?

A mai Ausztriában a régebbi évszázadok történelme kevésbé van jelen a közbeszédben, mint Magyarországon. Ebből következően a 4-500 évvel ezelőtti események főszereplőiről is ritkábban esik szó a szűkebb szakmai közegen kívül. Emellett gyakran tetten érhető egy Ausztria-centrikus nézőpont is, aminek számunkra talán érdekes következménye, hogy a Kőszeg várát 1532-ben védő Jurisich Miklós neve ismertebb itt, mint Zrínyi Miklósé. Ugyanis a kőszegi ostrommal Jurisichnak már a közvetlenül Bécset fenyegető ellenséges hadat sikerült feltartóztatnia. Zrínyi neve és 1566-os hőstette inkább Szülejmán szultán kapcsán kerül elő, hiszen az Oszmán Birodalom világhódító uralkodója Szigetvár ostroma során halt meg.

Az osztrák történelem órákon, tankönyvekben felmerül Zrínyi Miklós vagy akár a család többi tagjának a neve?

Az osztrák tankönyvekben is inkább Szülejmán szultán szerepel, és a közvetlenül Bécset fenyegető hadjáratai. Ezért tudnak Bécs első, 1529-es ostromáról, és ezért ismertebb az 1532-es, Kőszegnél véget érő nagy hadjárat. Szigetvárra és Zrínyi Miklósra kevesebb figyelem jut, mint ahogy az átlagos történeti tudással rendelkező osztrákok számára a család többi tagja sem nagyon ismert. Persze a történészek, különösen a korszak kutatói jól ismerik a család fontos szerepét, és egyetemi kurzusaikon tanítják is történeti tetteiket.

Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy a Zrínyi család Magyarországon ismert többi tagja – a költő, hadvezér Zrínyi Miklós; fivére, Péter és különösen Péter leánya, Zrínyi Ilona – a 19. századi romantikus nemzetfelfogásnak köszönhetik hazai ismertségüket. Mivel ők beilleszthetők voltak a korban divatos magyar történelem-értelmezésbe, amely bizonyos Habsburg-ellenes éllel a nemzeti függetlenség hősei köré igyekezte a magyar történelmet elrendezni. Azért is fontos mindezt hangsúlyozni, mert a legújabb történettudományos kutatások szerint a Zrínyiék többsége nemhogy nem küzdött valamiféle – a korszakban amúgy is nehezen, nem mai fogalmaink szerint értelmezhető – nemzeti függetlenségért, hanem a törvényesen megkoronázott királyért és a hazáért harcoltak, mint például az egyik utolsó Zrínyi, aki a törökellenes felszabadító háború szalánkeméni csatájában esett el 1691-ben.

A tudományos közegen kívül, az osztrák, hétköznapi emberek számára mennyire ismert Zrínyi Miklós neve?

Az átlagember Ausztriában nem hallott Zrínyiről vagy a végvári küzdelmek más magyar hőseiről. A Zrínyi-emlékév különböző rendezvényeinek egyik célja volt az is, hogy ezen a máskülönben persze érthető helyzeten egy kicsit változtassunk. A török által egykor fenyegetett régióban, azaz a mai Ausztria keleti és délkeleti részén, Burgenland és Steiermark tartományokban valamivel erősebben él az akkori határokon is átívelő törökellenes összefogás emléke, tehát itt valamivel nagyobb arányban lehet ismert a szigetvári hős.

A Zrínyi-emlékév keretein belül tavaly nyáron remdeztek Bécsben egy konferenciát, illetve Monyorókenyéren emléktáblát is avattak annál a kastélynál, ahol Zrínyi Miklós megkötötte második házasságát. A jövőben milyen további megemlékezéseket, emléktábla avatásokat terveznek?

A 2016. június 7-i tudományos konferencia anyagát további tanulmányokkal kibővítve a Zrínyi Emlékbizottság támogatásával német nyelvű tanulmánykötetben kívánjuk megjelentetni. A monyorókeréki emléktáblánál rendszeres megemlékezéseket, koszorúzásokat tervezünk.

A szigetvári hős, Zrínyi Miklós a Habsburg elit része is volt. A család későbbi tagjainak azonban kissé más kapcsolata volt a Habsburg Monarchiával, így például Zrínyi Pétert, a költő Zrínyi Miklós öccsét, Lipót császár végeztette ki. A család többi tagjának milyen a megítélése az osztrák köztudatban? Mennyire ismertek?

 A szigetvári hős Zrínyi Miklós, de a költő dédunoka is a Habsburg birodalom nemzetek feletti elitjének része volt. Ennek a kapcsolatrendszernek a segítségével kívánták megvalósítani politikai céljaikat, amelyek közül a legfontosabb a török kiűzése volt. Fontos szerepüket már osztrák, cseh és horvát szakemberek is ismerik és méltatják. Tehát a modern történettudományos kutatás számára jól ismertek tetteik.

Zrínyi Péter esetében a magyar emlékezet még ma is a Habsburgok által kivégzett hőst szokta látni, amihez a 19. században különben a horvát nemzeti gondolkodás Habsburg-ellenes ága is csatlakozott. Ahogyan azt éppen a tavaly júniusi konferencián tartott előadásában mutatta ki Sokcsevits Dénes, a zágrábi magyar kulturális intézet igazgatója. Mindennek ellentéteként az osztrákok a törvényes uralkodó elleni lázadóként, a császárt eláruló, a törökkel való összefogást is felvető árulóként gondolkodtak róla. A bécsújhelyi kivégzés ténye határozta meg tehát Zrínyi Péter egész pályafutásának emlékezetét. Mivel az akkori, aktuális politikai igényeknek – pro és kontra – ez jól megfelelt, nem is nagyon törekedtek arra, hogy korábbi működését tüzetesebben megvizsgálják. A modern történettudománynak azonban nem az a feladata, hogy a rég letűnt szempontok alapján kialakult romantikus felfogást igazolja, hanem hogy új kutatási eredményekkel elfogulatlan képet alkosson a közös közép-európai történelem szereplőiről. A magyar, a horvát, de az osztrák és a cseh történelem részeseiként a Zrínyiek egymást követő nemzedékeinek története jól példázza a 16-17. századi közép-európai egymásra utaltságot. Az időleges konfliktusok ellenére meglévő alapvető együttműködést a kívülről jövő, komolyabb ellenféllel szemben.