A sorozat, mely meghódította a világot

Magyarország egyik legnépszerűbb kereskedelmi csatornáján futó Szulejmán sorozat történész szakértőjével, dr. Günhan Börekçivel beszélgetett a valóságról és a fikcióról Tóth Eszter a kultura.hu munkatársa.

2

Mikor csatlakozott a Szulejmán filmsorozat stábjához?

Már az első évadnál – azt hiszem, a harmincadik rész után. Egy másik szakértőhöz csatlakoztam, aki már a kezdetektől a stáb tagja volt, és egészen a sorozat végéig maradtam, majd pedig folytattam a munkát az új produkciónál (A szultána – a szerk.), mely Köszem szultánára fókuszál.

n_17492_1
Fotó: hurriyetdailynews.com

Ön a sorozat történész szakértője volt. Milyen feladatokat látott el a készítés során?

Igen, történész szakértőként vettem részt a sorozat készítésében és tulajdonképpen mindenben segítettem, amiben tudtam: az előkészületekben és a forgatáson egyaránt. A forgatókönyvíróknak is adtam tanácsokat, figyeltem a történelmi részletek pontosságára, de a forgatás helyszínén is ellenőriztem a dolgokat. És természetesen rengeteg kérdésre válaszoltam – szóval elég intenzív munka volt.

Volt olyan kérdés, mely meglepte?

Ó, persze! Mikor bekapcsolódtam a munkába, fogalmam sem volt, hogy megy ez. A történet, illetve a történelmi tények között pedig van különbség, a készítők ugyanis nemcsak a történelmi eseményeket akarják leforgatni, hanem egy fiktív sztorit, amelynek azonban valós az alapja. Ezért van szükség szakértőre.

Egy sorozat rengeteg apró részletből tevődik össze, ez pedig azt eredményezi, hogy mindenkinek millió kérdése van. Számos érdekes kérdésbe futottam bele, olyanokba, melyek nekem talán sosem jutottak volna eszembe, hiszen nem kimondottan fontosak egy történésznek, ám egy filmkészítőnek nagyon is azok. Például egyik nap odajött hozzám az egyik színész, aki Szokoli Mehmed pasát alakította, és megkérdezte tőlem, hogy a jobb vagy a bal kezében tartsa-e a kardot. Nos, fogalmam sem volt. Sosem gondolkodtam ezen. Voltak tehát szokatlan kérdések, melyek bennem fel sem merültek, de fontosak tudnak lenni, mikor az ember filmet vagy sorozatot forgat.

2
dr. Günhan Börekçi

Segített a kosztümök, díszletek tervezésében is?

Igen, az évadok elején, mikor az egész csapat összeült egy nagy megbeszélésre. Tehát ott volt a forgatókönyvírótól kezdve a díszlet- és jelmeztervezőn át mindenki, és akkor rengeteg kérdés előkerült. A Szulejmán hű kívánt lenni az adott történelmi korhoz – a kosztümök és minden egyéb részlet tekintetében is –, de mivel minden részben újat kellett mutatni, idővel kifogytunk a kész jelmezekből. Szóval egy adott ponton a tervezők elővették a kreativitásukat: mikor már nem volt több autentikus selyem kaftán, elkezdtek olyanokat készíteni, melyek káprázatosan néztek ki, de nem idézték tökéletesen az adott kor „divatját”. Ugyanakkor a sorozatban feltűnő ruhák nagyon fontos elemei a történetnek is: nem mindegy, hogy egy adott szereplő miben jelenik meg a cselekmény egyes részein.

Szinte a legapróbb részletekbe is belefolyt. Mindenbe beleszólhatott, amibe kívánt?

Nagyjából. Különösen ezeken az előkészítő megbeszéléseken, de tartottunk heti egyeztetéseket is a forgatókönyvírókkal, illetve akkor is volt lehetőségünk tanácsokat adni, mikor kimentünk a forgatás helyszínére. Történész szakértőként természetesen nem szóltam bele mindenbe, de a legtöbb dolgot megvitattuk a készítőkkel.

szulejman1
Fotó: imdb

 Voltak esetleg nézeteltérései a stábbal?

Őszintén szólva, folyton. Egy történésznek meg kell értenie, hogy a televíziós produkció – legyen az film vagy sorozat – nem dokumentumfilm. Valójában még egy dokumentumfilm is fikciós, hiszen rekonstruálni kell az eseményeket. A történelem elmesélésének sajátos módja az, mikor vizuális nyelven fogalmazzuk meg a történteket, ráadásul úgy, hogy egy fikciós világba ágyazzuk őket. Egy történész viszont nem ír le, nem rögzít semmi olyat, ami nem igaz. Mi nem hagyatkozunk spekulációkra, a sorozatnak viszont meg kell mutatnia egy csomó dolgot anélkül, hogy lenne biztos történelmi alapja.

Például?

Ilyen volt például, mikor a forgatókönyvírók kitalálták, hogy Szulejmán öljön meg egy férfit a saját kardjával. „Lehetetlen” – mondtuk, hiszen ő ilyet nem tett, a történetbe viszont kellett ez a drámai fordulat. Ilyen esetekben hevesen vitáztunk azon, hogyan legyen történelmi szempontból valamelyest hű a dolog. A másik ilyen, amely nagyon megmaradt bennem, Mimar Szinán karaktere volt. Mimar Szinán a „Nagy Építész” néven ismeretes, hiszen kiváló építész volt, sőt bizonyos értelemben zseni. A készítők azt szerették volna, hogy Szinán szeressen bele Mikrimah-ba, Szulejmán egyetlen lányába. Mi persze egyből tiltakoztunk, hiszen semmilyen bizonyíték nincs e szerelemre vonatkozóan. Szerettünk volna megtartani bizonyos határokat, és nem egy nagy szerelmi szálra építeni Szinán karakterét. Mi azt az álláspontot képviseltük, hogy őt nagy építészként kell megjeleníteni, és nem úgy, mint Mikrimah szeretőjét – ami ugye nem is igaz.

szulejman4
Fotó: imdb

Említette Mimar Szinánt, de a sorozat kulcsfigurája maga Szulejmán. Tükrözi a sorozatban látott karakter azt, amilyen I. Szulejmán volt?

A sorozat célja természetesen az volt, hogy egy portré legyen I. Szulejmánról, hogy bemutassa uralkodásának időszakát. Az elején egy fiatal, ambíciózus vezető portréját láthatjuk, majd az kerül előtérbe, hogy szerelembe esik Hürremmel. A Szulejmán hű próbál lenni a történelmi tényekhez és az eredeti történésekhez, de egy olyan sorozathoz, mely négy éven keresztül heti rendszerességgel fut a televízióban, nem elég csupán a valós történelmi háttér. A készítők számos részletet tovább gondoltak és fejlesztettek, ezek azonban nem tükrözik a tényeket. Azt például tudjuk, hogy I. Szulejmán szerette az ékszereket, de arról nincs biztos adat, hogy mennyit készített ő maga. Ezt azért említem, mert a sorozatban előkerül egy gyűrű, melyet Szulejmán készít és ajándékoz Hürremnek, de nem tudjuk, hogy ez a valóságban megtörtént-e. A történet ezen fiktív részletei csak tovább gazdagítják az igazi Szulejmán karakterét, de mindez fikció.

A politikai eseményeket kronológiai sorrendben követi a sorozat, viszont mikor a magánéletre kerül a sor, például Szulejmán és Hürrem kapcsolatának bemutatására, akkor már nincs teljes történelmi hűség. Ott már a forgatókönyvírók képzelete uralkodik, hogy eladható történet szülessen. Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, mint a Trónok harcát, amely tisztán fikció. Ha a magánéleti részt nézzük, arról is van tudomásunk, hogy Hürrem és Szulejmán első asszonya „harcban álltak” egymással, de mikor ezek a valós érdekességek elfogytak, a forgatókönyvírók kitaláltak más történeteket.

szulejman2
Fotó: imdb

Van magyar vonatkozás is a sorozatban – ahogy a történelemben is. Tervezték, hogy Magyarországon is bemutatják?

Ezt nem tudom, de úgy emlékszem, mikor csatlakoztam a csapathoz, arról vitatkoztunk, hogy nagyon óvatosan kell bemutatnunk például a mohácsi csatát vagy a Bécs elleni hadjáratot, mert – hogy a készítőket idézzem – a magyar és a német közönség is látni fogja a sorozatot. De ez nem volt elsődleges elképzelés, csak később merült fel.

A Szulejmán azonban nemcsak Magyarországon fut sikeresen, hanem több más országban is. Már a kezdetekkor az volt a készítők célja, hogy eladják külföldre a sorozatot?

Tudomásom szerint igen. Az első néhány epizód után, amikor a sorozat magas nézettséget és nagy vitákat generált, kitalálták, hogy még nagyobb sikert szeretnének elérni és el akarják adni több országba is.

Azt mondta, hogy nagy vitákat generált a sorozat. Olvastam, hogy a török közönség egy része nem fogadta túl jól, még tüntettek is. Ennek mi volt az oka?

Ez a produkció nagyon meglepte a közönséget. Több történelmi film és sorozat készült már Törökországban, de egyikben sem volt ilyen bátor a megfogalmazás. Azok az emberek, akiknek nem tetszett a sorozat, illetve tiltakoztak ellene, a konzervatív körökből érkeztek, és azt mondták, hogy túl személyes a hangvétele. Ennek ellenére a közönség nagyobb része nyitott egy ilyen sorozatra – ezt mutatja az is, hogy egyre több hasonló jellegű produkció készül szerte a világon. Ez most az uralkodó trend: megmutatni a múltat, a nagy vezetőket és az ő életüket. A Szulejmán arra vállalkozott, hogy bemutassa az Oszmán Birodalom egyik szultánjának életét, de nem dokumentarista eszközökkel, hanem egy fiktív történetbe ágyazva – ehhez a török közönség egyáltalán nem volt hozzászokva. Tehát az ellenállás mindenekelőtt kulturális probléma volt, de az emberek egy idő után felismerték, hogy a sorozat szándéka jó és fontos, ráadásul egy kiváló minőségű műsorról van szó, mely amellett, hogy segít a török imázs kialakításában, a gazdaságra is jó hatással van.

Persze maradtak kritizálói és ellenzői, de a magas nézettségi adatok azt mutatják, hogy rengetegen nézik. Hogy a saját ismeretségi körömet említsem: olyan emberek is nézik a sorozatot, akik konzervatív családból származnak, ennek pedig az az oka, hogy a Szulejmán senkit sem sért és alapvetően az a célja, hogy válaszokat adjon az emberek kérdéseire. Olyasmikre, mint: hogy működött a hárem, milyen hierarchiai viszonyok voltak benne? A hárem egy titkos világ, melynek működése mindenkit foglalkoztat, főleg a nőket. Épp ezért szeretik elsősorban a nők ezt a sorozatot.

szulejman5
Fotó: imdb

Rengetegen szeretik a Szulejmánt, nemcsak Törökországban, hanem nemzetközi szinten is. Ön miben látja a sorozat nemzetközi sikerét?

Az emberek szeretik felfedezni mindazt, amit nem tudnak a történelemből. Úgy vélem, ez egy általános jelenség. Törökországban a legtöbben a történelem azon időszakát, melyben I. Szulejmán szerepel, az általános iskolában és a gimnáziumban tanulják tankönyvből, és csak Szulejmán háborúiról, hódításairól tudnak. Csak a nagy vezetőt ismerik meg, és ennyi. Ezekben a tankönyvekben arról már nem esik szó, ki volt Ibrahim pasa, Szokoli Mehmed pasa vagy például Hürrem. A Szulejmán sorozat hatására viszont rájöttek a nézők, hogy ebben a korszakban éltek olyan érdekes és izgalmas emberek is, mint ők. Így vált népszerűvé ez a műsor, mely már több könyvet is ihletett Hürremről és I. Szulejmánról. Az emberek kíváncsiak és többet akarnak tudni erről a korszakról, ezt igazolja például az a statisztika is, hogy a Google-keresések között egyre több az olyan, „Ki volt Ibrahim pasa?”.

A nemzetközi népszerűség oka tehát az, hogy az emberek mindössze annyit tudnak, I. Szulejmán az Oszmán Birodalom szultánja volt, talán még arról van tudomásuk, ki volt Hürrem, de ennyi. Ahogy arról sem tudnak sokat, hogy működött a palota, mi volt a színfalak mögött. A sorozat pedig elénk tárja mindezt: a gazdagságot, a pompázatos ruhákat, a gyönyörű hölgyeket, a háremet. Véleményem szerint ez a sikerének kulcsa: közelebbről mutatja meg az Oszmán Birodalmat és I. Szulejmánt.

szulejman3
Fotó: imdb

A sikernél maradva: azt mondja, hogy az emberek nyitottak a történelmi sorozatok és filmek iránt, hiszen megtudhatnak valami olyat, amit a tankönyvekből nem tanulhattak meg. Ennek ellenére például Magyarországon sem készül elég történelmi film. Nehéz megfejteni, mi lehet az oka, nem is szándékozom erre kérni, inkább azt szeretném megtudni, ön szerint mi kell egy jó történelmi film elkészítéséhez.

Ez nagyon jó kérdés! Amikor egy történelmi témájú film vagy sorozat elkészítéséről van szó, rendkívül nagy hangsúlyt kap a költségvetés. Ez ugyanis nem olcsó mulatság, hatalmas forrásokat igényel. De amint talál az ember egy olyan produkciós irodát, mely kész állni a költségeket, már meg tudja valósítani a tervét. Nos, ez az első lépés. Az már más kérdés, hogy melyik országban mire van igény. Úgy gondolom, manapság az egész világon, Kínától Mexikóig arra vágynak az emberek, hogy olyan kultúrát ismerjenek meg, amely távol áll tőlük, amelyről keveset tudnak. Épp ezért élik virágkorukat az olyan filmek, sorozatok és könyvek, mint a Szulejmán. Azt sajnos nem tudom megmondani, hogy a magyar filmesek miért nem csinálnak több történelmi filmet, de abban biztos vagyok, hogy képesek rá.

Hogy lehetne elindulni?

Azt kell felismerni, hogy egy történelmi film elkészítéséhez tulajdonképpen csak az kell, hogy a saját nemzetünk történelméhez nyúljunk vissza és találjunk egy adott dolgot, melyet aztán átformálunk és vizuális nyelven fogalmazunk meg. A magyar történelem pedig nagyon gazdag, tele van drámai fordulatokkal, nagyszerű karakterekkel – és most nemcsak a hősi múltra gondolok, hanem bármely korszakra. Lehetne mondani, hogy „vegyünk egy átlagos katonát a 19. századból és készítsünk róla filmet”. De azt azért nem szabad elhallgatni, hogy ez egy időigényes folyamat: a Szulejmán esetében az előkészületek két évig tartottak. És természetesen szükség van a modern filmes technológiák használatára is, hiszen egy történelmi filmben olyan csatákat és épületeket kell rekonstruálni, melyekhez elengedhetetlen a digitális technológia. Én úgy vélem, a filmipar egyre fejlődik és Magyarországon olyan kiváló szakemberek vannak, akik magas minőségben tudják vászonra vinni a történelmet. A magyar filmes világnak csak arra van szüksége, hogy elkezdjen dolgozni ezeken a projekteken. Egyébként pedig: ezek a produkciók tökéletesen alkalmasak arra, hogy tanuljunk a hibáinkból. Elvégre a legtöbbet a történelemből tanuljuk.

 

Forrás: http://www.kultura.hu/sorozat-mely

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.