A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója, Pap Norbert, aki a feltárás vezetője és a film producere is, korábban az MTI-nek hangsúlyozta: a Szulejmán szultán sírkápolnája nyomában című produkció első fele a türbe felfedezését, annak módszertanát járja körül, második része pedig a kutatási eredmények fogadtatását, valamint az „óriási érdeklődést” mutatja meg.
Bódis József, a PTE rektora a film kapcsán hangsúlyozta: a történelem túlhaladta a régi sérelmeket a török-magyar kapcsolatokban. Hozzátette: bízik benne, hogy a film tudományos hátterével berobban a mai magyar felsőoktatás nyugalmas állóvizébe. Páva Zsolt, Pécs polgármestere kifejtette: „történelmünk bővelkedik a pozitív és a negatív fordulatokban, számos rejtély övezi azt. Az egyik ilyen megértéséhez visz közelebb a film.” Megemlítette, hogy tavaly, a Zrínyi-emlékév keretében pécsi diákok vehettek részt a Zrínyi 1566 rockmusical bemutatóján, és ismerkedhettek meg a szigetvári hős életével, tetteivel.
Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke Megyei Emlékérmet és egy oklevelet nyújtott át dr. Hóvári Jánosnak, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottság elnökének a Zrínyi-emlékévben végzett áldozatos munkájáért. Hóvári János megköszönte az emlékévben nyújtott támogatást többek között az elnöknek, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Fazekas Róbertnek, a megyei közgyűlés alelnökének és Fodor Pálnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTIA) Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatójának.
A főigazgató elmondta: az MTA az akadémiai tudást, bizonyos szakmai fogásokat, például a források szakszerű feldolgozásának tudását adta a kutatáshoz, személyével pedig a török forrásokat is kutatni tudták. „Intézetvezetőként tudom, hogy ma már nem lehet egyedül kutatni, egyre nagyobb teret nyer a csapatmunka, különösen az olyan interdiszciplináris tudást igényelő munkák esetében, mint a türbekutatás” – utalt a kutatásra, amely egy csapat munkájának eredményeként vezetett sikerre. Azt pedig, hogy a nemzetközi sajtó olyan sokat foglalkozott a témával, a körülmények szerencsés együttállásával magyarázta, hiszen például a Szulejmán című sorozat előtt Törökországban az átlagemberek alig tudtak valamit a szultánról.
Dr. Hóvári János a projektről elmondta: örül, hogy együttműködés formálódott a szigetvári emlékvilág körül. „Nem hagyhattuk, hogy a magyar nemzettudat egyik alapja, amely a Himnuszban is feltűnik, elporladjon. Ez nem szigetvári ügy, ez az egész térségről és a nemzetről szól” – hangsúlyozta. Az emlékév során 235 hagyományőrző segítségével elevenítették meg a szigetvári kitörést, a Zrínyi 1566 rockmusical alapján pedig a fiatalok is megérthették a magyar történelem egyik fontos eseményét. A Zrínyi Napok során felavatták azt az emlékművet, amely a szigeti veszedelmet eleveníti fel, azt a tényt mutatja meg, hogy Zrínyi Miklós nem magányos hős volt. Abból pedig, ahogy Varga Szabolcs megírta Zrínyi Miklós történetét, kiolvasható: a szigetvári hős építkező ember volt, és ha nincs a hadjárat, sikeres emberként vonul be a történelembe.
A bemutatón elhangzott, hogy 2012-ben indult el a munka, amely a mai napig tart, a folyamatot bemutató, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., a Zrínyi-emlékévet is lebonyolító intézmény támogatásával megvalósult dokumentumfilm mellett pedig eddig hat film és televíziós program készült. A témát többek között a Travel Channel, a ZDF History, a Discovery Channel, az M5 és a horvát televízió is feldolgozta.
A film szereplői a PTE kutatói, valamint magyar és török közéleti személyiségek; abban megszólal mások mellett dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév Emlékbizottság elnöke, Feridun Emecen török professzor, Vass Péter, Szigetvár polgármestere és Fodor Pál.
A következő vetítést április 21-én tartják az MTA-n, majd május 21-én az ELTE Gólyavár rendezvényházában lesz látható a film, valamint az alkotás meghívást kapott Debrecenbe, Tatára és Mohácsra is, illetve külföldi vetítéseket is terveznek. Továbbá nyomdába került a kutatási eredményeket 300 oldalon, színes ábrákkal bemutató könyv, amelyben tíz szerző tizenegy tanulmánya olvasható.