Hagyományőrző csapatok sorakoztak fel a Főtéren

Szigetvár főterén sorakoztak fel immár hagyományos módon szeptember 9-én a Zrínyi Napokra érkező hagyományőrző csapatok. A tér számos, híresebbnél híreseb épülettel bír, amelyek történelmét most felelevenítjük.

41498866_1155084707975450_8445694364541255680_o

Szent Rókus római katolikus templom

A Zrínyi tér déli részén elhelyezkedő Szent Rókus plébániatemplom a török flotta parancsnokaként a lepantói tengeri ütközetben elesett Müezzinzáde Ali pasa vakufjának, azaz kegyes alapítványának jövedelméből épült dzsámi többszöri átépítése révén nyerte el mai formáját. Az alapító nevét viselő, de csak annak halála, 1571 után, újabb datálás szerint 1579/1580-ra elkészült, centrális alaprajzú imahely mintegy 16 méteres oldalhosszával a legnagyobb hazai oszmán építészeti emlékek közé tartozik. Az 1780-as években végzett átalakítás idején került a kupola boltozatára id. Dorfmeister Istvánnak (1729–1797), a hazai barokk-rokokó festészet jeles alakjának a vár és a város visszavétele 100. évfordulójára készített, mitologikus-allegorikus hangvételű monumentális freskója. Ennek egyik oldalán az erőd 1566. évi bevételét, a halott szultánt és a mártírhalált szenvedő Zrínyi apoteózisát, másik felén pedig a vár 1689-es feladását és a legyőzötteknek a császári csapatok parancsnoka előtti hódolatát örökítette meg.

41438889_1155084464642141_2454993531048034304_o

Szent Rókus szökőkút

A Zrínyi tér déli részén, a templom előtt látható 2002 októbere óta a Szent Rókus-díszkút. A kút és a plébánia névadója az a 14. században élt francia származású hitvalló zarándok, aki a pestisben megbetegedett emberek önzetlen ápolása és csodás gyógyításai révén lett Európa-szerte a pestistől szenvedők és az abból felépülők nagy tiszteletnek örvendő védőszentje. Veres Kálmán, a szoborkompozíció alkotója, Rókust a megszokott módon, állandó attribútumával, azzal a vadászkutyával együtt formálta meg, amelyik a pestisben maga is megbetegedő, és ezért remeteségbe kényszerülő szent embert a legenda szerint erdei hajlékában a gazdája otthonából származó élelemmel táplálta. A bronzból készült szoboregyüttes talapzata és a kútmedence anyagául szolgáló márvány Dévának, Szigetvár erdélyi testvérvárosának ajándéka.

41322368_1155084527975468_832823111068942336_o

Oroszlán-szobor

A főtéren, a városháza előtt emelkedő Oroszlán-szobor Szigetvár legrégebbi, jelkép értékű köztéri műalkotása. A hős várkapitányt szimbolizáló, horganyöntvényből készült allegorikus szobor Magyarország első Zrínyi-emlékműveként, közadakozás nyomán kerülhetett jelenlegi helyére 1878-ban. A hadizászlókra és fegyverekre taposva harcba induló oroszlán a községi leltárjegyzék tanúsága szerint Gerendai István munkája, a minta öntését pedig, amint azt a talplemezen látható felirat jelzi, a budapesti Vandrák Műhelyben végezték. Az emlékmű 1998-as restaurálásakor, az oroszlánfigura megbontása során az egyik elem belsejében az öntőmunkás nevére és az öntés dátumára utaló adatot találtak (Chratochvill, 1878. ápr. 10.). A szobor tardosi mészkőből készült talapzata az országos hírű Gerenday-féle fővárosi díszítőszobrászati- és kőfaragó-műhelyből került ki, amelynek vezetője ekkor a cégalapító Gerenday Antal (1818–1887), mások mellett Vörösmarty és Kölcsey síremlékének alkotója volt. A posztamens déli oldalára Vörösmarty Mihály Sziget című négysoros epigrammáját vésték. A szobor körül tavasztól virágok nyílnak, májusban a ballagó diákok, szeptember első hetében pedig a Szigetvári Emlékünnepség előestéjén a Várbaráti Kör koszorúznak itt.

41598409_1155084581308796_677687883020107776_o

Városháza

A 20. század elején lebontott régi községháza helyére került 1910-ben a jelenlegi városháza új, egyemeletes épülete a főtér északkeleti oldalán. A kései eklekticizmus szellemében emelt építmény négyzetes központi saroktömbjéhez egy-egy hosszanti oldalszárny csatlakozik. A főhomlokzat fölötti háromszögletű orommezőben Szigetvár egykori mezőváros 1689. évi címerét, a Zrínyi tér felőli falfelületén pedig a település török alóli felszabadulásának 250. évfordulóját hirdető emléktáblát helyeztek el. A városháza építési idejét megelőző korból, a 18. századból származik a József Attila úti szárny emeleti falfülkéjében álló barokk Szent Vendel-szobor.

41514546_1155084294642158_9166358021037621248_o

Czindery-ház

A Zrínyi tér délnyugati oldalán áll a szigetvári uradalom egykori birtokosáról, a Czindery családról elnevezett, korábban a Szigetvári Takarékpénztárnak, később a földszintjén üzleteknek, hivataloknak, emeletén pedig lakásoknak helyet biztosító romantikus stílusú épület. Az 1870 körül emelt építmény ma is a város legimpozánsabb házai közé tartozik. Homlokzatának hangsúlyos díszítőelemei a sarokrizalitokat közrefogó tagozott lizénapárok, a tetőpárkány alatti konzolsor, az emeleti ablakok egyenes záródású szemöldökpárkányai, valamint a földszinti szegmensívek. Az épület falán elhelyezett emléktábla felirata szerint e helyen állt valaha Török Bálint lakóháza, amely Tinódi Lantos Sebestyén énekmondónak és Istvánffy Miklós történetírónak is otthont adott.

41530692_1155084127975508_6979229810555879424_o

Salamon-féle patikaház

A városházával érintkező, a Zrínyi teret északról lezáró, Vár u. 2. szám alatti épület a jeles gyógyszerész dinasztiáról, a Salamon családról kapta nevét, melynek tagjai százhúsz éven át, az államosításig voltak az e házban otthonra lelt, előbb Magyar Korona, majd Oroszlán Patika tulajdonosai és vezetői. A négyzet alaprajzú, középrizalittal tagolt, az emeleti ablakok fölött konzolos szemöldökpárkányokkal díszített, késő klasszicista stílusú lakóház építési ideje az 1830–1840-es évekre tehető. Falán márványtábla hirdeti az önzetlen közéleti tevékenysége miatt sokak által tisztelt Salamon Gyulának (1838–1900), az 1884-ben megszervezett Szigetvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület alapítójának és első parancsnokának emlékét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.