Szigetváron, a Zrínyi Napokon is bemutatták a Szulejmán titok című filmet

41078157_1152511788232742_3465935657505914880_o
2015. december 9-én a Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport nemzetközi hírű bejelentést tett: megtalálták Szulejmán szultán 450 éve keresett sírját Szigetvár mellett. 2017-re bizonyossá vált, nem csupán Szulejmán türbéjének, hanem egy egész kisvárosnak a maradványai kerültek elő. A síremlék körül – ami az oszmán hódoltság idején fontos zarándokhely volt a muszlimok számára – ugyanis lakóépületek, laktanya, egy kolostor és egy dzsámi maradványai is megmaradtak. 2018. szeptember 9-én a szigetvári Vigadóban, mintegy 120 néző jelenlétében mutatták be a „Szulejmán titok” című dokumentumfilmet. A rendező, Borsody István 50 perc hosszúságú filmje tudományos alapossággal, de az emberi szálat is figyelembe véve dolgozta fel az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar tudományos sikerének a történetét, úgy hogy a film elkészítése során szorosan együttműködött a Pap Norbert és Fodor Pál professzorok által vezetett kutatócsoporttal. A dokumentumfilm – a lelet történelmi jelentőségén túl – a kutatók munkájáról, nehézségeiről és sikereiről is szól.

40863336_1152511841566070_8977740039697989632_n

A dokumentumfilm révén a nézők megismerkedhetnek a tudományos kutatás menetével és eredményeivel.

2012 novemberében a TIKA és Szigetvár város önkormányzata támogatási szerződést kötött Dr. Hóvári János ankarai nagykövet hathatós közreműködésével annak érdekében, hogy kutatócsoport alakuljon, melynek feladata I. Szulejmán szultán egykori szigetvári síremléke helyének azonosítása. A kutatócsoport megszervezésével a felek Dr. Pap Norbertet, a Pécsi Tudományegyetem professzorát bízták meg.

Az Oszmán Birodalom legnagyobb szultánja szigetvári mauzóleumának, türbéjének pontos helye ugyanis nyom nélkül tűnt el, merült feledésbe az elmúlt évszázadokban. Így az egykori türbe helyének lokalizálására tett kísérlet a 19. századi nagy felfedezésekhez hasonló kutatás lehetőségét ígérte.

DSC_8134_(Copy)

A 2013-ban, több tudományterület vizsgálati módszereinek felhasználásával kezdődő intenzív kutatómunka során előbb – a táj egykori felszíni viszonyainak, domborzati jellemzőinek rekonstrukcióját követően – a lehetséges helyszínek közül kizárták a kegytemplomot és az Almás-patak mentén elhelyezkedő Magyar-Török Barátság Park területét, majd a feltételezések szerint a szultán itt eltemetett belső szervei fölé emelt síremlék elhelyezkedésére vonatkozó írásos utalásokból és a régészeti előkészítő munkálatok eredményeiből kiindulva sikerült pontosan behatárolni a türbe helyét. Az ásatás során előkerült, hármas osztatú előcsarnokból és négyzetes központi helyiségből álló épületmaradványt, amelynek az alapfalain kívül egyéb, a szultánnak az isztambuli Süleymaniye-mecsetkomplexum területén található mauzóleuma homlokzatdíszítésével rokonítható építészeti részletei is előkerültek, az egykori turbéki türbével azonosították.

dsc_8146-copy

A türbe nem önmagában álló építmény volt, hanem, amint azt korabeli iratok és térképi ábrázolások is jelzik, egy, a 16. század második felében, Szigetvár 1566-os török kézre kerülését követően létrejött, a szultáni sírhely, mint szakrális fókusz köré szerveződő, a forrásokban „Török Sánc” néven emlegetett település része. A Szulejmán szultán fia és utóda, II. Szelim vallási alapítványának köszönhetően a türbe mellett – a kiegészítő régészeti-geofizikai vizsgálatok által lokalizált – mecset, és a hamarosan kialakuló, zarándokok tömegeit vonzó Szulejmán-kultusz ápolását, a sírhely szellemi gondozását végző szúfi szerzetesek elhelyezésére szolgáló derviskolostor (tekke) is épült. E központi – erődfalakkal övezett – épületegyüttes körül, de még az ún. „Sáncon” belül török, illetve bosnyák muszlim népesség, a sáncon kívül pedig magyar és horvát keresztény lakosság telepedett meg.

A kutatás szervezése

A TIKA-Szigetvár szerződés a kutatás vezetésével 2012 végén Prof. Dr. Pap Norbertet (DSc) bízta meg. A kutatócsoportban ekkor Dr. Kitanics Máté (PhD) a keresztény oldali források, míg Hancz Erika (MA) az oszmáni források vizsgálatát végezte. Dr. Gyenizse Péter (PhD, Habil) és Bognár Zita (Msc) a geoinformációs modellezésért felelt. Dr. Szabó Géza (PhD) a terepbejárásokban kapott feladatot. A kutatást kezdetben a TIKA pénzügyi támogatása tette lehetővé, amit Szigetvár Város Önkormányzata és a Mecsekérc Zrt. kisebb hozzájárulása egészített ki.

A kutatást 2014-ben újjá kellett szervezni. A geofizikai vizsgálatokba Dr. Tóth Tamás (PhD) és Hámori Zoltán (Msc) csatlakozott be török konzulens támogatásával.

A vizsgálatok 2015-ben megnövekedett intenzitással folytak tovább. Távérzékelési és további geofizikai kutatásokra, de 2015. október-novemberében régészeti feltárásokra is sor került a szigetvári szőlőhegyen. 2015. szeptember 1-től a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja keretében Prof. Dr. Fodor Pál (DSc) főigazgató kutatásvezetésével és Prof. Dr. Pap Norbert (DSc) társvezetésével egy OTKA kutatás indult jelentős összegű magyar kormányzati kutatástámogatással. Magyar oldalon ekkor újabb kutatók kapcsolódtak be a munkálatokba: Dr. Kovács Gyöngyi (PhD) régész, Dr. Sümegi Pál (Dsc) geológus-régész és Szalai Gábor (Msc) geográfus. 2016–2017-ben a szőlőhegyi ásatásokon folyó vizsgálatokhoz török kutatók, valamint török és magyar egyetemi hallgatók is csatlakoztak.

A magyar kormány 2017-ben kormányhatározatot fogadott el a feltárásokban érintett ingatlanok állami tulajdonba vételéről, egyúttal 2019 végéig gondoskodott a lelőhely tudományos kutatásának, régészeti feltárásának folytatásáról.