Szűz Máriára emlékeztek

A turbéki Szűz Mária Kegytemplom tartott szentmisét Kiss-Rigó László püspök szeptember 9-én, a Zrínyi Napok keretében. Elmondta: „A közösség mindeközben különösen figyelemmel és tisztelettel ünnepelte meg Mária halálát, mennybemenetelét” – mondta Kiss-Rigó László püspök az ünnepi szentmisén. A Szűz Mária Kegytemplom Szigetvár városközpontjától mintegy három kilométerre északkeletre található, a vár és a város töröktől való visszavételét követően alakult ki itt búcsújáróhely.

41454938_1154533701363884_5014205306821935104_o

A keresztények vasárnaponként jöttek össze Krisztus halála után, hogy a feltámadást ünnepeljék. Ahogy teltek az évtizedek és a századok, kialakult az ünnepség rítusa, ezzel párhuzamosan elindultak a keresztényüldözések: nagyon sok keresztényt megöltek hitükért, akikről azóta szintén megemlékezünk – fogalmazott a püspök. A 4. század elején hagyott alább a keresztények üldözése, amelyet követően azokról is elkezdtek megemlékezni, akik méltó módon élték életüket, így szentként tisztelték őket. „A közösség mindeközben különösen figyelemmel és tisztelettel ünnepelte meg Mária halálát, mennybemenetelét” – mondta Kiss-Rigó László. Szeretet és tisztelet övezte emlékét, éppen ezért nagyon sok ünnep alakult ki élete jelesebb eseményei nyomán, éppen a szentmisét megelőző napon ünnepelhetjük például Mária születésnapját, tehát szeptember 8-án.

41450595_1154533131363941_9203468398195900416_o

Az, hogy ilyen méltóképpen emlékezünk meg Szűz Máriáról, a törökök magyar jelenlétére vezethető vissza – fogalmazott Kiss-Rigó László, aki elmondta: a mostani szentmise üzenetét is a Szűz Máriához kötődő történeteken keresztül építették fel, így szó volt az Isten és a teremtettek kapcsolatáról is. „Akik az Istent szeretik, azoknak minden a javukra szolgál” – idézte Pál apostol szavait, és megjegyezte: csak az őszinte keresztény érzi át ezt.

41463670_1154533361363918_379318583731159040_o

„Aki ismeri Istent, tudja, hogy sajátos terve van az ő számára, és ha ezt felismeri, és igyekszik ezt megvalósítani, Isten kegyelmében részesülhet. Ezen a történelmi helyen különösen fontos ez az üzenet, sokszor ugyanis lesajnálják a magyar nemzetet, hiszen három nemzeti ünnepünk közül kettő esetében olyan eseményre emlékezünk vissza, amit vesztesként szenvedett el a magyar nép. Vesztesként is lehetünk azonban büszkék és boldogok. Ezt mutatja a hazai példa is, Isten ugyanis nem ígért könnyű győzelmet, de boldogságot igen. Máriának is sok szenvedést kellett átélnie, mégis boldog asszony volt, nem hiába nevezzük így őt a keresztények” – mondta el a püspök.

A Szűz Mária Kegytemplom Szigetvár városközpontjától mintegy három kilométerre északkeletre található, a vár és a város töröktől való visszavételét követően alakult ki itt búcsújáróhely.

41340154_1154533048030616_3275338172984197120_o

Az első, e helyütt álló, még a 18. század elején fából és sárból épült kis kápolnát jelenlegi ismereteink szerint két szakaszban építették át: a szentélye 1756-ra, a hajója pedig 1770-re készült el. Ekkor létesítették a kegyhely gondozását végző szerzetesek hajlékául szolgáló, a kápolna mögött található, napjainkban elhagyatott ferences remetelakot is. Nevezetes főoltárképét, a passaui kegykép másolatát – egy, feltételezhetően korábbi Segítő Mária-ábrázolás helyére – a kápolnabővítés során, 1741-ben helyezték el.

41462059_1154533864697201_6815454770459836416_o

Az épület bizonyíthatóan török vonatkozású elemei közé tartozik a hódoltsági időszakból származó, a muszlim ima előtti rituális mosakodás célját szolgáló medencéből kialakított szenteltvíztartó, illetve néhány török fogas vésővel megmunkált, lépcsőként beépített faragott kő. Orgonája a pécsi Angster-műhelyben készült.

A templom lényegében a maival egyező alakját az 1910-es évek elején elvégzett átalakítás-felújítás eredményeként nyerte el, a homlokzatán ekkor a török és magyar állam a Szulejmán szultánra és – a korábbi feltételezések szerint hajdan e helyen állt – sírépítményére emlékező, kétnyelvű táblát helyezett el. Az 1939-ben felavatott másik tábláján olvasható szöveg az 1664. évi téli hadjárat kapcsán Turbék elfoglalására, valamint a szultáni türbe Segítő Boldogasszony tiszteletére történt 1689. évi felszentelésének aktusára hívja fel a látogató figyelmét. Az egykor híres zarándokhely népszerűsége, mely Mária mennybemenetele és születése napján, augusztus 15-én és szeptember 8-án tartott búcsúalkalmakkor a környékbeli magyar, cigány, horvát és német hívek tömegeit vonzotta, napjainkra erősen megkopott.

41396108_1154533684697219_7052077115935555584_o

A történeti-régészeti kutatások legfrissebb eredményeinek nyilvánosságra kerüléséig, egészen a legutóbbi időkig nem sikerült cáfolni azt az eredetmondának bizonyuló közvélekedést, amely szerint a kegytemplom a korábban muszlim zarándokhelyként működő és települést maga köré szervező egykori szultáni türbe helyén épült, és amely a szentély búcsújáróhellyé válását az ott elhelyezett, „törökverő” státussal felruházott Segítő Szűzanya-képpel hozta összefüggésbe. A 2013 óta tartó vizsgálatok eredményeként azonban a Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport a szigetvári és turbéki hadszíntér-, emlékezetpolitikai- és régészeti kutatások területén jelentős eredményeket ért el. 2015 őszén Szigetvár-Turbék Alsószőlőhegyen került beazonosításra Szulejmán szultán egykori türbéje. 2016 tavaszán-nyarán a kutatócsoport pedig feltárta a közvetlenül a türbe mellett található, Szokollu Mehmed által Szulejmán tiszteletére épített dzsámi maradványait, illetve a dzsámit U alakban közrefogó halveti derviskolostor (tekke) északi szárnyát is.

41454938_1154533701363884_5014205306821935104_o (1)