Zrínyire és Szulejmánra egyszerre emlékeztek meg

“A történelem minden ország számára fontos, ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, tudnunk kell, hogy honnan jöttünk. A történelmre a vallási, etnikai különbségek nélkül kell tekintenünk” – mondta el Ahmet Akif Oktay török nagykövet a Szigetvár mellett található Magyar-Török Barátság Parkban, amely Szigetvár jelképévé vált nyilvános emlékparkot a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére hoztak létre 1994-ben.

41539528_1154911744659413_3479699313997643776_o

Páldaértékű a két nép együttműködése, kiváló közös munka kíséri ugyanis a magyarországi történelmi emlékek restaurálását – fogalazott a szeptember 9-ei eseményen Ahmet Akif Oktay török nagykövet, aki az emlékparkban rendezett koszorási ünnepség alkalmából érkezett a városba. A nagykövet elmondta: Szulejmánt a leghosszabb ideig urlakodó török szultánként tartjuk számon, akire méltóképpen emlékeznek meg évről-évre a Baranya megyei városban.

41394944_1154909647992956_261755574968909824_o

“A történelem minden ország számára fontos, ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, tudnunk kell, hogy honnan jöttünk. A történelmre a vallási, etnikai különbségek nélkül kell tekintenünk, és ahhoz, hogy eredményeket érhessünk el a közösen szervezett kutatások során, megbízható adatokból, objektv módon kell kövekteztetéseket levonni, amely folyamathoz egyúttal elengedhetetlen az empátia” – fejtette ki.

41463675_1154909944659593_3347596341994848256_o

A török és a magyar nemzet azok közé tartozik, amely ezt el tudta érni. A több száz évnyi egymás ellen vívot harc ellenére is megtanulták, miként kell ezt barátsággal megtenni. “A törtnelmünket ne feledjük, tanulságait fogadjuk el, de a mában éljünk, a térsgünket így ugyanis még befolyásosabbá tudjuk varázsolni” – tette hozá.

41494562_1154910357992885_3865244079889580032_o

A Magyar-Török Barátság Park Szigetvár jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alapítottak 1994-ben.

41467873_1154910687992852_8178788642748104704_o

Szigetvár külterületén, a Kaposvárra vezető 67. számú főútvonal mentén, a városközponttól, illetve a vártól északkeletre, négy kilométernyi távolságban helyezkedik el. A két nép megbékélését hirdető, törökországi kezdeményezés és anyagi hozzájárulás nyomán megszülető emlékpark központi részét a magyar szempontból végzetes 1566. évi ostrom két vezéralakja, a győztes török sereg élén álló Szulejmán szultán és a védelemért felelős, a szeptember 7-i kitörés során életét vesztő Zrínyi Miklós várkapitány nagyméretű domborműves portréi uralják. Mindkettő a hazájában elismert szobrászművésznek számító Metin Yurdanur alkotása. Az emlékhely 1996-ban díszes kivitelű ivókúttal, azaz csesmével bővült, melynek összes építő és burkolóanyaga Törökországból származik.

41416180_1154909314659656_6527173078038872064_o

A park felavatásakor csak a szultán szobrát állították fel, amely az uralkodó szülővárosa, a Fekete-tenger partján fekvő Trabzonban található eredeti másolata. Később, 1997-ben a török fél jóvoltából elkészült Zrínyi Miklósé is, amit Szulejmán portréja mellett helyeztek el. A Zrínyi-szobor anyaga eredetileg üvegszálas erősítésű műanyag volt, a nagy csata 450. évfordulójának emlékére rendezendő 2016. szeptemberi ünnepségre készülve azonban a török fél Zrínyi személye és haditette előtt tisztelegve vállalta, hogy bronzból újraönteti a hős várkapitány szobrát is. A munkát az alkotó törökországi műhelyében végzik el. A Zrínyi-szobor felújítása mellett a park is teljesen megújul.

41395070_1154909107993010_3415466428818522112_o

A szoborpár mögött helyezték el Szulejmán szultán nyitott türbét formázó jelképes sírépítményét is. A korábbi feltételezésekkel ellentétben azonban nem a Magyar–Török Barátság Parknál vagy a Segítő Szűz Mária templomnál, hanem Szigetvár-Turbék Alsó-szőlőhegyen került beazonosításra Szulejmán szultán egykori türbéje. 2016 tavaszán-nyarán a Zrínyi-Szulejmán Kutatócsoport feltárta a közvetlenül a türbe mellett található, Szokollu Mehmed által Szulejmán tiszteletére épített dzsámi maradványait, illetve a dzsámit U alakban közrefogó halveti derviskolostor (tekke) északi szárnyát is.

A parkban a Zrínyi Emlékünnepség egyik kiemelt programjaként minden évben beszédet mond a török nagykövet, az itteni megemlékezésen részt vesznek a szigetvári hagyományőrzők és a csáktornyai Zrínyi Gárda tagjai is.

Bár Szulejmán a magyar népi emlékezetben elsősorban a kárunkra végrehajtott hódítások révén maradt meg, valójában rendkívül sokoldalú és tehetséges uralkodónak bizonyult, aki minden téren prosperitást hozott az Oszmán Birodalom számára – írta korábban a Rubicon. A szultán az állandó háborúk mellett a törvényhozásra is különös gondot fordított, lerakta az oszmán jogrend alapjait, miközben megreformálta az adóztatást és a közigazgatást is. Szulejmán kormányzása fordulatot hozott az Oszmán Birodalom számára, miután ő volt az első uralkodó, aki a nomád alapokra építkező, önmagát a hódítások segítségével eltartó katonaállam helyén egy centralizált monarchiát akart létrehozni. 

41392632_1154911134659474_351390876716498944_o

A szultáni törvények fellendítették az ipart, hatalmas bevételeket eredményeztek a kereskedelemben, miközben a fejlődést a fényűző konstantinápolyi építkezések, a birodalmon belüli infrastrukturális beruházások és az iskolaalapítások is demonstrálták. Nem véletlen, hogy Szulejmán uralma az oszmán művészetben is aranykort hozott – maga a szultán is tehetséges költő és aranyműves volt –, így aztán a szultánt a török nép mint törvényhozót őrizte meg emlékezetében.

A 46 éven keresztül uralkodó Szulejmán végül éppen Magyarországon, a Habsburgok ellen vezetett sokadik hadjárata során vesztette életét. Miután hűbérese, János Zsigmond segítséget kért I. Miksa ellen (ur. 1564-1576), a Porta az 1566. évre hadjáratot hirdetett Magyarország ellen, a 72 éves Szulejmán pedig ragaszkodott ahhoz, hogy a háborút személyesen ő vezesse. Az oszmán sereg a nyár folyamán ostrom alá vette Szigetvár erődjét, az idős uralkodó pedig néhány nappal a vár elfoglalása előtt, szeptember 6-án elhunyt.