Nevezetes szobrok

Szent Vendel szobra

A háziállatok és pásztorok védőszentjeként tisztelt, a 6–7. században élt Szent Vendel ismeretlen mester által készített – vélhetően 18. századi, barokk kori – homokkőszobrát az 1910-ben elkészült városháza József Attila úti homlokzatának falfülkéjében helyezték el. A szent életéről és tevékenységéről csak szórványos ismereteink vannak. Legendája szerint előkelő kelta származású család sarja volt, aki a világi javakról lemondva a magányos, visszavonult élet mellett döntött. Később szentföldi zarándokút reményében a kontinensre érkezett, és a vezeklő, kolduló remeteéletet folytatva pásztorkodásból tartotta fenn magát. A németországi Trier környékén megtelepedve híveiből szerzetesközösséget hozott létre. A megszokott Vendel-ábrázolásokhoz hasonlóan itt is pásztorbottal a kezében, a lábánál elhelyezkedő báránnyal együtt láthatjuk.

1

Tinódi Lantos Sebestyén szobra

A vár bejárata előtt helyezték el a gazdag életművet örökül hagyó Kiss István (1927–1997) szobrászművész Tinódi Lantos Sebestyénről (1505/1515 k.–1556) készített, magas kőposztamensre állított egész alakos bronzszobrát. A magát Sebestyén deáknak nevező krónikást, a 16. századi verses történetírás jeles alakját, aki az 1530-as évek végétől 1541-ig volt Török Bálint udvari énekmondója Szigetváron, a szobrász az utókor által ráaggatott „lantos” jelzőre utalva hangszerével együtt jelenítette meg. Kiss István alkotását 1967 szeptemberében avatták fel.

1

Istvánffy-szobor

A vármúzeum régi bejárata előtti mellvéden látható Kárpáti Annának a magyar Liviusként elhíresült Istvánffy Miklós (1538–1615) humanista történetírót, költőt és államférfit ábrázoló mellszobra. Istvánffy személye és tevékenysége szoros szálakkal kötődik a városhoz, hiszen végvári vitézként az 1550-es években nem csak a szigeti erőd katonai védelmében vállalt szerepet, de a híres, Magyarok dolgairól írt históriája című művében az 1566. évi ostromnak az eseményeit is részletesen megörökítette. Mészkőbe faragott szoborportréja 1968-ban került jelenlegi helyére.

1

Zrínyi Miklós lovas szobra

A régi, belső vár területén kapott helyet Somogyi Józsefnek (1916–1993), a 20. század egyik legnagyobb hatású hazai képzőművészének a várvédő Zrínyi Miklóst megmintázó, bronzból öntött lovasszobra, melyet 1968-ban, Sziget elestének emléknapján lepleztek le. Bár nem a legismertebb, de a dunaújvárosi Martinász-szoborral, a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János-portréval és a ceglédi Dózsa-emlékművel együtt a mester legmaradandóbb értékű munkái közé tartozik. A Somogyi-alkotásokra jellemzően rusztikus-érdes felületű, a romantikus, historizáló ábrázolásmóddal szakító kompozíció leginkább formabontó és összetéveszthetetlenül egyedi részlete a hős várkapitány felhorkanó lovának groteszk módon oldalra csavarodó, sárkányszerű feje, a végső küzdelem előtti feszült várakozás kifejezője. A szobor talapzatára a költő Zrínyi Miklós „Mint Hektor Trójának…” kezdetű, kilencsoros epigrammájának első versszakát vésték. Szeptember elején a Várbaráti Kör szervezésében megrendezésre kerülő Zrínyi Emlékünnepség előestéjén, mindig itt zárulnak a városi megemlékezések.

1

2

Horváth Stancsics Márk szobra

A török elleni harcokban érdemeket szerzett szigetvári kapitányok között – Zrínyi Miklós mellett – különös tisztelet övezi Horváth (Stancsics) Márkot, aki előbb 1556 februárjától egy éven át, majd 1558 tavaszától egészen 1561 augusztusában bekövetkező haláláig volt a szigeti erőd parancsnoka. A történetírás az egyik legjelentősebb haditetteként tartja számon azt a hősies ellenállást, aminek köszönhetően 1556 nyarán sikerült megvédenie a várat az Ali budai pasa vezette sereg több mint negyven napig tartó ostromával szemben. A kapitány mészkőből faragott mellszobra Nagy Géza (1921–2003) szobrászművész 1971-ben felavatott munkája, melyet az évenkénti Zrínyi Emlékünnepség előestéjén minden alkalommal megkoszorúznak a résztvevők.

1

2

Juranics Lőrinc szobra

A városközponttól északkeletre, a Vörösmarty és Katona utca kereszteződésében található Juranics Lőrinc, az 1566. évi ostrom során elesett vértanú bronzból öntött mellszobra. A Zrínyi Szigeti veszedelem című hőskölteményében és az annak forrásául szolgáló történeti műben, Istvánffy Miklós Magyarok dolgairól írt históriájában is megörökített ifjú vitéz, Zrínyi Miklós zászlóvivője, a várból szeptember 7-én kitörő maroknyi csapat tagjaként vesztette életét. Az 1981 szeptemberében felavatott szoborportré Trischler Ferenc szobrászművész alkotása.

1

Az Adriai tengernek syrénáia

A költő és hadvezér Zrínyinek emléket állító monumentális alkotást, az Adriai tengernek syrénáia címet viselő szobrot a város északnyugati részén, a kórház előtt helyezték el Sziget vára visszafoglalásának 300. évfordulóján, 1989-ben. A madártestű, emberfejű szirén helyett a sellőt az alkotó, Makrisz Agamemnon (1913–1993) görög származású szobrászművész Zrínyi Miklós 1651-ben napvilágot látott, azonos című versgyűjteménye címlapján látható mitológiai alakok nyomán formálta meg. A tenger habjaiból kiemelkedő, kardot magasba emelő harcos női figura a mű szerzőjének allegóriája. A művészre oly jellemző, vörösréz-domborításos technikával készült kompozíció Köves Emil által tervezett kőposztamensének elülső részére Zrínyi domborműves portréja, hátulsó oldalára pedig egy, a Szigeti veszedelem V. énekéből vett részlet vésete került.

1

Kossuth-szobor

A Kossuth téren, a Dévényi Sándor terve nyomán kialakított kis parkban áll a tér névadójának 2007. október 23-án leleplezett bronzszobra. Vanyúr István helyi szobrászművész egy időskori fénykép alapján jelenítette meg a magyar függetlenségi mozgalom vezetőjének alakját. A kompozíció részeként a szobor hátterében emelkedő három márványoszlop reliefjei Kossuth Lajos életének egy-egy jelentős mozzanatára, illetve színhelyére, a monoki szülői házra, a forradalom kitörésére, és az emigráció turini éveire emlékeztetnek.

1

4