Szigetvári Vár

A település földesúri birtokként, Zygeth névalakban 1391-ben bukkant fel először a forrásokban. Első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiemelkedő szigetszerű földsávon építették meg.

var

Az uradalmi központ szerepét betöltő, a vár legelső, régészetileg is igazolható építményének, az ún. kerek toronynak, a későbbi, 16. századi vár belső magjának a 15. század első felében történt kialakítása a birtokos Szigeti Antimus Osvát (Osvald) nevéhez köthető. A háromemeletes lakótoronyból és későbbi bővítményeiből álló korai erőd, mint castrum 1449-ben, az Almás-patak másik szigetén már korábban létrejött, földsánccal övezett település, mint oppidum (mezőváros) 1463-ban jelenik meg elsőként írásos formában.

A vár és a város 1473-ban vétel útján az Enyingi Törökök birtokába került. E család legnevezetesebb tagja, Török Bálint végeztette el a vár és a település igazi erődítménnyé történő kiépítését az 1530-as években. Ennek során a belső várat nagy területű, sarkain olaszbástyákkal megerősített külső várrésszel bővítette, az erődöt az Almás-patak vizével feltöltött árokrendszerrel vétette körbe, amelyen keresztül felvonóhidak biztosítottak összeköttetést a külső és belső vár, illetve a város között.

DSC_7925_(Copy)

DSC_5346_(Copy)

A várúr török fogságba kerülését követően, a Buda, majd Pécs és Siklós elestével kiemelt stratégiai jelentőségre szert tett erősség 1543-ban királyi birtokként I. Habsburg Ferdinánd tulajdonába került. A Dunántúlon előrenyomuló oszmán hadaknak az 1540-1550-es években az összes környékbeli végvárat sikerült bevenniük, így Sziget teljesen magára maradt. A Kerecsényi László által 1554-ben visszavert török támadást követően az erőd első, igazán komoly ostromára 1556 nyarán került sor. Az ekkor a védelemért felelős kapitánynak, Horváth Stancsics Márknak rendkívüli erőfeszítések árán ugyan, de még sikerült a várat megtartania az Ali budai pasa által vezetett, többszörös túlerőben lévő sereg ellenében. Az ostrom során megrongálódott várat a kapitány vezetésével és olasz mérnökök bevonásával a legkorszerűbb haditechnikai módszereket felhasználva építették újjá, aminek eredményeként az 1550-es évek végére hazánk egyik legmodernebb és legerősebb végvárává vált. A sáncfallal, sarokbástyákkal és vizesárokkal védett, a török által elfoglalt és az ostrom során súlyos károkat szenvedett óvárostól délre 1556 után kezdtek hozzá az újváros kiépítéséhez.

DSC_5351_(Copy)

DSC_5355_(Copy)

Horváth Márk halálát követően, 1561-ben Zrínyi Miklós szerezte meg a várkapitányi posztot. Rá hárult a Buda és Nándorfehérvár közti hadi és kereskedelmi út biztonságát veszélyeztető, még császári kézen lévő, utolsó fontos délvidéki végvár megtartásának feladata. Néhány évnyi nyugalmas időszakot követően 1566 késő nyarán került sor a végül a Dél-Dunántúl feladásával járó, jelentőségében minden korábbit felülmúló, és a magyar történelmi emlékezetben igazán mély nyomot hagyó, a védők hősies kitartása ellenére vereséggel végződő szigetvári ütközetre. Az ostrom során a belső vár teljesen elpusztult. A vár bevétele után a törökök azonnal megkezdték az erőd és a település újjáépítését. Magát a várat tégla-, illetve kőfalakkal erősítették meg, aminek eredményeként, a későbbi, felszabadítást követő kisebb átalakításoktól, bővítésektől eltekintve kialakult a mai formájában látható erőd.

A 18. században Festetics Lajos végeztette el az Almás-patak felduzzasztása révén létrejött, korábban fontos védelmi szerepet betöltő tó lecsapolását, aminek következtében a vár az évszázad végére végleg elvesztette klasszikus szigeterőd jellegét, és a Festetics családot követő 19–20. századi tulajdonosok – Czindery László, a Wenckheim testvérpár és az Andrássyak – alatt már csupán a földesúri birtokok gazdasági központjául szolgált. A II. világháború után államosított vár turisztikai célú hasznosítása az 1950-es évek második felében kezdődött el. Ennek keretében Erdei Ferenc tervei alapján műemléki helyreállítást végeztek, a várban lévő Andrássy-kastély földszinti termeiben és a vele egybeépült Szulejmán szultán dzsámiban pedig 2015-ben állandó kiállítást nyitottak meg.

DSC_5391_(Copy)

DSC_5386_(Copy)

DSC_5383_(Copy)

A kiállítás központjában a várat 1566 nyarán hősiesen védő Zrínyi Miklós és az ostrom kapott helyet. A „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékévhez kapcsolódóan 2016 szeptemberében az Andrássy-kastély emeleti termeiben Zrínyi-emléktermet alakítanak ki. Az új kiállítás elsődleges célja és feladata, hogy megismertesse a nagyközönséggel Zrínyi Miklóst, a hőst és az embert, a nemzeti emlékezetben elfoglalt helyének kialakulását, és azt a nemzetközi, közép-európai kontextust, amelyben értelmezni lehet Szigetvár, valamint a Zrínyi-kultusz jelentőségét és történelemformáló szerepét.