Vigadó
Az 1980-as évek településfejlesztési, városrehabilitációs koncepciójának részeként a József Attila út egyik korábbi foghíjtelkén kezdtek hozzá Makovecz Imrének (1935–2011), a hazai organikus építészeti irányzat megteremtőjének tervei alapján a Vigadó, Szigetvár leendő művelődési háza és színházterme felépítéséhez. A Gaudí hatását tükröző toronypár, a középkori kisvárosi lakóház-építészet formajegyeit mutató oldalszárnyak és a Rudolf Steiner-féle antropozófus mozgalom szellemi-kulturális központja, az első Goetheanum (Svájc, Dornach) tetőszerkezetét idéző kupolasor, sajátos modern kori eklekticizmust hirdetnek. Az épület életművében elfoglalt helyét értékelve a tervező ekként fogalmazott: „Ez a ház […] a szakmai tevékenységem csúcsa, a legszebb ház, amibe minden tudást, amit magamban összegyűjtöttem, meg tudtam volna valósítani. Mindazok az elemek, amelyekre valaha is rátaláltam a világban, itt szerepelnek.” (Gerle János szerk. 1996. Makovecz Imre műhelye: Tervek, épületek, írások, interjúk, 368. o.).
A nagyreményű elképzelések megvalósítása azonban a rendszerváltáskor elakadt, és az akkor már szerkezetkész épület befejezésére, amit Makovecz Imre már nem érhetett meg, több mint húsz évet kellett várni. A Vigadó az időközben végrehajtott tervmódosítások figyelembevételével és az e célra megnyíló források segítségével csak 2013 nyarára készülhetett el.