Nemzetközi tudományos konferenciát szervez a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Pécsi Tudományegyetem „Szigetvár 1566”. Emlékkonferencia Szigetvár ostroma, Nagy Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulóján címmel a pécsi Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban, 2016. szeptember 6. és 9. között.
A konferencia célja, hogy a Szigetvár-Turbékkal kapcsolatos új tudományos eredményeket nemzetközi kontextusba ágyazottan mutassa be mind a szűken vett szakma, mind pedig a téma iránt érdeklődő nagyközönség számára, túl a leginkább visszhangot kiváltó, a Szulejmán szultán maradványait rejtő türbe feltárásán.
Szigetvár-Turbékon a hódoltsági időszak, és az azt követő korok kutatásában 2012 végén új fejezet kezdődött. Az intenzív, több tudományterületre kiterjedő és viszonylag rövid időn belül sok új eredményt felmutató munkát eredetileg török pénzügyi támogatással kezdte meg egy magyar kutatócsoport. Az eredmények nagy hazai és nemzetközi visszhangot váltottak ki, és jó alapot biztosítottak ahhoz a 36 hónapos OTKA-kutatáshoz, amely 2015. szeptember 1-jén kezdődött, és 2018-ig tart (NKIFH 116270 (2015-2018).
Az elvégzendő munka kijelöli Szigetvár politikai-katonai és szakrális-szimbolikus jelentőségét az oszmán, a magyar és a Habsburg világban, valamint a közép-európai nagyhatalmi rivalizálás rendszerében. A kutatók új források feltárásával és elemzésével pontosítják azt, hogy az 1553 és 1568 közötti időszakban Szigetvár, és az érte folytatott harcok milyen szerepet játszottak, illetve hogyan illeszkedtek azokba a folyamatokba, amelyek az Oszmán Birodalom európai terjeszkedésének megállásához, és a birodalom nagy belső átalakulásához vezettek.
Elkészítik Szigetvár és környéke 16–17. századi környezetének részletes táj- és hadszíntér-rekonstrukcióját. Ez magába foglalja a turbéki-zsibóti szőlőhegyen, Szulejmán sírja körül kialakult oszmán zarándoktelepülés területi kereteinek, belső struktúrájának, főbb épületeinek és azok funkcióinak földrajzi és régészeti módszerekkel történő meghatározását. Ez utóbbiak és a forráskutatás révén tisztázzák a Turbék egykori népességével, annak életvitelével és gazdasági életével kapcsolatos kérdéseket is.
A kutatások során feltárják az 1566. évi ostrommal, a kortárs krónikákkal kezdődő, a politikai kontextus függvényében változó emlékezet formáit és az emlékezetpolitika változásait. Meghatározzák, hogy mennyiben fontos jelképe Zrínyi Miklós hősi halála a magyar és a horvát nemzetté válási folyamatnak és Szulejmán szultán szigetvári halála és turbéki sírhelye az Oszmán Birodalom térfoglalásának. Fontos hozadéka lesz a kutatásoknak a Zrínyi Miklóssal és Szulejmánnal kapcsolatos emlékezetpolitika szerepének feltárása napjaink magyar, török, horvát és bosnyák ideológiai rendszereiben.