A szigetvári várkapu előtti sztélé avatásával kezdődtek meg a Zrínyi Napok szeptember 5-én, ezzel pedig Nemzeti Emlékhellyé nyilvánították a várat, majd a várban található dzsámiban emlékérmet és emlékbélyeget adtak át. „Szigetvár üzenete a béke és az egymás iránti tisztelet” – mondta el Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter.
„Ha meghaljunk örömest és jó hírünkért, vitézül meghaljunk azért mindezekért” – hangzott fel a Szigeti veszedelemből származó idézet, amellyel megnyitották a Szigetvári vár Nemzeti emlékhellyé avatását, majd Dr. Torcsányi László igazságügy miniszter, Dr. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének igazgatója és Dr. Vass Péter, Szigetvár polgármestere felavatta a várkapu előtti új sztélét. Ezután átvonult a hallgatóság a vár Dzsámi termébe, ahol kibocsátásra kerültek a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Posta által a Zrínyi Emlékérmek illetve Emlékbélyegek.
A Nemzeti Emlékhellyé nyilvánítással olyan „illusztris helyek” közé került a szigetvári vár, mint a Budapesti várnegyed, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kossuth tér vagy a Hősök tere – mondta el Dr. Vass Péter, Szigetvár polgármestere. „Nagyon megtisztelő, hogy az emlékév keretein belül megkaptuk ezt a minősítést” – folytatta, majd a kitüntetést elsősorban Zrínyi Miklósnak és a várvédőknek köszönte meg. Kiemelte továbbá, hogy ennek a minőségi jelzőnek meg is kell tudni felelni, nem elég csak megkapni.
Dr. Trócsányi László igazságügy miniszter kifejtette: „emlékezésre egyszerre kötelez minket az isteni és a világi törvény. Ez szent dolog, amely a magyarok kötelessége.” A csatákat sakkjátszmaként jellemezte, és kiemelte, hogy Zrínyi Miklós korában Magyarország volt az a sakktábla, ahol nemzetek sorsát eldöntő összecsapások zajlottak. Elmondta, hogy „a nagy történelmi hősök eltűnésével, és a központi hatalom meggyengülésével, nemzetünk is egy leütésre váró bábú lett.” Az országról Szulejmán szultán nem hitte el, hogy képes ellenállni egy újabb török csapásnak, ám Szigetvárnál meglepetés érte. „Zrínyi Miklós nem volt a kompromisszumok embere, és amiben hitt, halála árán is védte – sakknyelven szólva: vezéráldozatot hozott, bár a játszmát nem nyerte meg.” A történeti elemzés után kitért arra is, ma milyen tanulságok vonhatóak le Zrínyi Miklós hőstettéből. Lépéseinknek ugyanis megmásíthatatlan következményei lehetnek. Fontos tanulság tehát a Zrínyiek felelősségtudata, amelyet ma társadalmi felelősségnek neveznénk. „Szigetvár másik üzenete a béke és az egymás iránti tisztelet.”
Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója bemutatta az emlékérmet. Kifejtett: a Magyar Nemzeti Bank 1968 óta bocsát ki emlékérmeket, ezek pedig törvényes fizető eszközök, bár eszmei értékük nagyobb a valódinál. „Az MNB célja, hogy megemelje a történelmi, a nemzeti és a nemzetközi események rangját” – fogalmazott. Az eseményen kétféle érmet avattak fel, egy tízezer forintos ezüstérmet és egy kétezer forint értékű színes fém érmét. Mindkét érem Zrínyi Miklóst ábrázolja, kezében karddal és buzogánnyal, illetve olvasható rajta a „Zrínyi Miklós, Szigetvár védője” felirat is. A hátlap fő motívuma a vár déli oldala, előterében a hajdani csatatér és a Szigeti veszedelem egy részlete, amit Szanyi Borbála szobrászművész tervezett.
„Egyszerre megrendítő és felemelő itt állni, hiszen a valód önfeláldozás lengi be a teret. Emléket állítani, értéket közvetíteni, fontos emberi törekvés, az emlékbélyegek ugyanis a mindennapjaink részévé váló művészeti alkotások” – mondta Majtényi Kálmán, a Magyar Posta Zrt. kiemelt ügyfelek és ügyfél támogatási vezérigazgató-helyettese.
Két bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta az emlékezés nevében: egy a török, egy pedig a horvát nemzettel közös munka eredménye. A bélyegblokkokat a társországok is kibocsátották saját hazájukban.
