1566. szeptember 7-én, mielőtt Zrínyi Miklós és katonáinak hősies kitörésére, a déli órákban, sor került, Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom nagy uralkodója, a Szigetvár melletti zsibóti szőlőhegyen lévő török vezérlési táborban, a kora hajnali órákban, végelgyengülésben elhunyt. Sajátos történelmi tény, hogy az ellenfelek halálának napja ugyanaz, bár az egyes történeti munkák mindkét halált illetően más és más dátumokat is megadnak, amelyet az emlékévben, ahogyan csak lehetett próbáltunk javítani. Így, a magyar-horvát Zrínyi emlékév, Törökországban: Szulejmán szultán emlékév. Ennek a múltnak a szálai Szigetvárott futnak össze. Hol futhatnának össze másutt? A városnak és várának nemcsak a magyar emlékezetvilágban van különleges jelentése, hanem a horvátban, de a törökökében is. Ennek következtében szinte magától értetődő volt, hogy a három ország elnöke 2016. szeptember 7-én, a történelmi halálok 450. évfordulóján, Szigetvárott találkozik. Ha nincs a 2016. július 15-i puccskísérlet Törökországban, bizonyos vagyok benne, hogy Áder János és Kolinda Grabar-Kitarović mellett Recep Tayyip Erdoğan is ott lett volna Szigetvárott. Így, maga helyett, Veysi Kaynak miniszterelnök-helyettest delegálta. De fel lehet vetni azt is, miért nem jött Szigetvárra Ausztria államfője vagy az őt helyettesítő közéleti nagyság, vagy a szlovén elnök, mivel Szigetvár nem csupán a Dunántúlt és a megmaradt Horvátországot védte, hanem Kelet- és Dél-Ausztriát is. Azaz, nem kellene-e egykori közös múltunk szálait Közép-Európa vagy a kereszténység védelmével kapcsolatban egy szép szellemi és politikai emlékkosárba belerakni? S elmondani a 21. század új nemzedékeinek, hogy a térség népeinek együttműködése régi, s ennek emlékének velünk kell élnie.

Szigetvár történelme során sok fontos embert látott már vendégül. Például II. Józsefet 1789-ben, amikor a város a török alóli felszabadulásának centenáriumát ünnepelte és a Szent Rókus plébániatemplomban felavatták Stephan (István) Dorfmeisternek a város történetét bemutató kupolafestményét. A város magyar-horvát elnöki találkozónak azonban még sohasem volt színhelye. Államfő és kormányfő törökök azonban már jártak a városban: 1994-ben Süleyman Demirel köztársasági elnök és 2005-ben Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnökként.

Három küldöttség 2016. szeptember 7-én délelőtt a szigetvári városháza épületében találkozott először egymással, akiket Vass Péter polgármester köszöntött. Ezt követően a három delegáció a Vár utcán át gyalog sétált be a várudvarra az ott felállított Zrínyi-emlékműhöz. Az új szobor együttes Szabó Tamás szobrászművész alkotása, a kivonuló Zrínyit és mögötte katonáit ábrázolja. Elhangzott a három nemzet himnusza, majd a magyar és azt követően a horvát államfő mondott szoboravató beszédet. Vass Péter polgármesterre és e sorok írójára, mint a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnökére várt az a feladat, hogy a műalkotást leleplezze. Ezt követően a két elnök és a török miniszterelnök-helyettes elhelyezte koszorúját az emlékműnél. Szigetvárnak 1968-tól van Zrínyi-szobra (Somogyi József alkotása), de most volt az első eset, hogy magas rangú török delegáció a szigetvári hős emlékművénél a Várban koszorút helyezett el. A hivatalos ceremónia végén a magyar katonák segítségével az újonnan leleplezett szobor előtt ott állt öt oszmán hercegnő és ők is elhelyezték dinasztiájuk koszorúját. A Franciaországban élő Kenize Mourad írónő, V. Murád dédunokája, ezzel kapcsolatban csak azt mondta, múltat és a hősöket tisztelni kell, bármelyik oldalon is álltunk egykoron. S ezt Leyla hercegnő, akinek ükapja I. Abdulmedzsid szultán 1849-ben Kossuth Lajost és vele ezreket befogadott, csak megerősíteni tudta.

A várbeli programot követően a delegációk a város határában lévő, 1994-ben felállított Magyar-Török Barátság Emlékparkba hajtottak, amelyet a török kormány az emlékévre való tekintettel felújított. Itt Veysi Kaynak miniszterelnök-helyettes és Sakir Fakili nagykövet voltak a házigazdák, akik a két elnöknek bemutatták az emlékparkot, ahol Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós hatalmas bronzfeje együtt áll, hirdetve a világnak, hogy itt az ideje a megbékélésnek. A küldöttségek – beleértve az oszmán hercegnőket is – itt is tisztelegtek Zrínyi és Szulejmán emlékművénél. Veysi Kaynak török miniszterelnök-helyettes itt mondott beszédet, amely miként a park is, a megbékélésről szólt.

A szigetvári diplomáciai találkozó pár órás volt, de rendkívül tartalmas. Sokkal több volt benne a szimbolika, mint bárki gondolja. Magyar-horvát relációban arról szólt, hogy kapcsolatunknak mély történelmi alapzata van, s az, hogy a horvát elnök asszony a horvát parlamenti választások előtt négy nappal Szigetvárra látogatott határozott kiállás volt amellett, hogy ennek megőrzését a horvát vezetés jövőt építőnek tekinti. A török főhajtás a magyar-horvát Zrínyi emléke előtt pedig azt jelentette, hogy közös múltunk kellemetlen korszakaitól sem ijedünk meg, mert tudjuk, a magyar-török viszony (miként a horvát-török is) kétarcú: több évszázad harcai után jött a legalább 300 éves együttműködés és barátság. A jelen azonban nem írhatja át a múltat, de múlt akadálya sem lehet, a jövő új világának. Szigetvár ezeknek a szálaknak a kereszteződési pontja, s egyben a magyar-horvát katonai hősiesség keresztútja.